A szervezetünk olyan okosan működik, hogy amikor hiba csúszik be egy rutinszerűen végzett feladatba, akkor azt jelzi nekünk. Ez a jelzés viszont általában annyira gyenge, „kulturált”, hogy nem figyelünk fel rá. Ilyen jelzés lehet az evés utáni bágyadtság, levertség, de olyan tünetek is jelentkezhetnek, mint székrekedés, görcsök, puffadás, viszketés, nyálkatermelés.
A két leggyakoribb hiba, amit elkövetünk a szervezetünk ellen az, hogy többet eszünk a kelleténél, és nem rágjuk meg becsületesen az ételt. Ilyen esetben a gyomrot emésztetlen ételmaradékok hagyják el, főleg fehérjék, amelyek a vékonybélben élő különféle baktériumok táptalajává válnak, beindulnak a rothadási folyamatok, különféle gázok szabadulnak fel, a hasunk felpuffad. Ha rendszeresen megismétlődik ez a folyamat, akkor több káros következményre számíthatunk:
-
- a bél nyálkahártyája károsul, a bélbolyhok tönkremennek, olyan anyagok kerülnek be a véráramba, amelyeknek nincs ott keresnivalójuk. Ilyenkor beszélünk áteresztő bélszindrómáról. Gyakori következmény a fehérjék által okozott allergiák megjelenése.
- a bél baktériumközössége – a mikrobiom – megváltozik, ugyanis elszaporodnak a fehérjéket bontó baktériumok a hasznos baktériumok kárára. Ez a folyamat tovább rontja a bél szintjén lejátszódó felszívódási folyamatokat.
- az emésztetlen fehérjékből a bélben toxinok szabadulnak fel, amelyeket a szervezet vagy a nyirokendszeren keresztül próbál eltávolítani, vagy a májba jutnak leterhelve azt a méregtelenítő folyamatokkal.
A máj szintjén zárul a kör: a leterhelt máj kevésbé képes teljesíteni a feladatait az emésztésben, ez pedig kihat az epehólyagra, a hasnyálmirigyre, és végül felborul a teljes emésztés.
Az allergiák megjelenésével arra kényszerülünk, hogy egyes élelmiszereket kizárjunk az étrendünkből. Az allergiás reakciók több mint 90%-áért a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, búza, szója, hal, tengeri gyümölcsök és a különféle diók tehetők felelőssé.